Ne ugorj!
A háztetőkön
olyan hideg
és olyan nyugalom van
Nem mondom a nevedet
mert nem akarod hallani most
A város szakadéka
minden könnycseppet elnyel, ami hull
Ott lennt semmi sincs
ami téged itt fennt még tartana
Az éjszakába ordítok érted
Ne hagyj cserben
Ne ugorj!
A fények nem tartanak meg,
megcsalnak téged
Ne ugorj!
Emlékezz
rád és rám
Ott lennt nem számít a világ
Kérlek ne ugorj!
A szemeidben
Minden értelmetlennek és üresnek tűnik
A hó magányosan hull
Már régen nem érzed.
Valahol ott kinnt
magányosan mész
A végről álmodsz,
még egyszer előről kezdeni
Az éjszakába ordítok érted
Ne hagyj cserben
Ne ugorj!
A fények nem tartanak meg,
megcsalnak téged
Ne ugorj!
Emlékezz
rád és rám
Ott lennt nem számít a világ
Kérlek ne ugorj!
Nem tudom meddig tudlak még tartani
Nem tudom meddig
Fogd a kezem
Még újrakezdhetjük
Ne ugorj!
Az éjszakába ordítok érted
Ne hagyj cserben
Ne ugorj!
A fények nem tartanak meg,
megcsalnak téged
Ne ugorj!
Emlékezz
rád és rám
Ott lennt nem számít a világ
Kérlek ne ugorj!
Ne ugorj!
És ha ez sem tart vissza
Hát érted ugrom én…
|